Ha kíváncsi vagy ki is az a Domán Zsolt, miért lehet nála vajon olyan tudás, amivel segíthet neked, akkor jó helyen jársz! Végy magad mellé egy jó kávét vagy teát és elmesélem történetemet, benne több izgalmas tanulsággal, amit magad is hasznosítani tudsz majd a spanyol tanulásodban.

Nyelvtanulási pályafutásomat nem itt kezdtem, de a tanítást igen. Már 3 évet töltöttem Spanyolországban mikor az egyik ismerősöm Szilvi egy étteremben dolgozott és problémái voltak a spanyolal. Így felkért, hogy segítsek neki elboldogulni spanyolul. Másik tanítványom, Vince, ugyanebben az időben felkért, hogy segítsek neki megtanulni spanyolul, mivel nem rég érkezett az országba.

Mind a kettő tanítványomnál komolyan vettem a felkérést és ötvözve az összes tudásom a nyelvtanulás terén kialakítottam egy saját métodust amivel egy ívelt, gyönyörűen lekövethető tudásra tettek szert, és rövid időn belül megszólaltak a mindennapokban és fél után pedig szépen elboldogult Szilvi az étteremben és azon kívül, ahogy Vince is el tudta intézni a kezdetleges hivatalos ügyeit.

Amikor a gimnáziumban elkezdtem angolt tanulni, az angoltanár hamar kijelentette, hogy „nincs nyelvérzékem.” Ezt az ítéletet próbáltam cáfolni az évek során rengeteg angolórával és különórákkal. Azonban hiába tanultam sokat és jártam tanárhoz, nem tudtam érdemi fejlődést elérni. Már 15 éve tanultam angolul, amikor édesanyám egyszer leültetett, és egy egyszerű papírlapon összefoglalta nekem az igeidőket. Akkor valami megvilágosodott, hirtelen minden érthetővé vált. Ekkor kezdtem látni, hogy mennyit számít a megfelelő módszer.

Ezután Spanyolországba kerültem, ahol új kihívással néztem szembe: a spanyol nyelvvel. Kezdetben az angolra építettem, hiszen az addigi tapasztalataim alapján már jobban értettem, hogyan kell nyelveket tanulni. Autodidakta módon kezdtem el spanyolul tanulni a Relaxa program segítségével, amelyet az Agykontroll technikákkal kombináltam. Ezek az alapok sokat segítettek abban, hogy gyorsan megértsem a nyelv logikáját. Az első nagy sikerélményem az volt, amikor megérkeztem egy nyelviskolába Spanyolországban, és megértettem a recepciós hölgy útmutatását. Még le sem ültem a teremben, máris szembetaláltam magam egy magyar-spanyol szótárral az asztalon – mintha csak rám várt volna.

Az órákon érdekes fordulatot vett a tanulásom. Egy magyar párral kerültem egy csoportba, és hamar jó barátok lettünk. Viszont az ő lelkesedésük hamar megkopott, nem készültek olyan alaposan, mint én, és így gyorsan előrébb jutottam. Ennek köszönhetően a tanár különválasztott minket, és innentől fogva már csak velem foglalkozott intenzívebben. Hat héten át, heti öt napot töltöttem a nyelviskolában, ahol átvettük a spanyol nyelvtan legtöbb fontos igeidejét. Egyre jobban értettem a spanyol beszédet, de még mindig nehézséget okozott a folyékony beszéd.

Aztán két hónap elteltével, mintha hirtelen minden leülepedett volna, elkezdtem magabiztosan beszélni spanyolul és késöbb az egyetemen a C1-es csoportba kerültem, ahogy rövid időn belül letettem a Superior C2 DELE nyelvvizsgát. Ez a tapasztalat megerősítette bennem, hogy a megfelelő módszerrel sokkal gyorsabban lehet haladni. Az angol és spanyol nyelvtanulás során szerzett tanulságok, és az, hogy különböző módszereket próbáltam ki, segítettek abban, hogy kialakítsam a saját tanítási módszeremet, amelyet most több mint ezer diák tanulási igényeit és stílusát tükrözve alkalmazok. Rájöttem, hogy a siker titka nemcsak a szorgalomban rejlik, hanem a módszer hatékonyságában is – hiszen majdnem minden azon múlik.

Hasonló élményem volt az olasszal és már azt hittem, ahogy a spanyol mondaná, hogy egy furcsa bogár (un bicho raro) vagyok, mert nem tudok nyelveket tanulni. Az olasznál 2. évben kiderült, hogy a hagyományos iskolai könyvek nem az én módszerem. Első évben lelkesen haladtam előre az olasz nyelvben 4-es 5-ösöket szerezve, mikor második évben teljesen elvesztettem a fonalat, a tanár nem tudta elmagyarázni rendesen miről van szó illetve egyik osztálytársam külön órákra járt és mondta, hogy az olasz tanárunk nagyon sok hibát ejt, ami ki is derült nem egyszer az írott példáknál. 2-es voltam már olaszból és sajnos azt se tudtam jövök-e vagy megyek az olasz nyelvben, pedig még Olaszországban is voltunk csereprogramon. Olaszul nem tanultam meg akkor de mostmár olvasva sok mindent megértek a spanyolnak köszönhetően.

Ezen tapasztalatok után saját magam, magam módszere által elkezdtem franciát tanulni. A francia tanulásom viszont egy siker story. Nehezebb volt felállítani a tanulási tervet mivel először át kellett látnom a nyelvet egészében, de sikerült egy vonalat követni a siker felé. Tanulgattam és egyre jobban összetudtam állítani mondatokat. És mikor kimentem Franciaországba 3 hétre nyelvet tanulni, egész jól belejöttem az utcán és a társakkal a beszédbe. A módszer müködött.

A nyelvtanulás számomra mindig is az egyik legnagyobb kalandot jelentette, és az évek során megtanultam, hogy a nyelv fenntartása nemcsak szükségszerű, hanem valójában pozitív és inspiráló folyamat is. Amikor egy nyelvet elsajátítunk, az életünk részévé válik, és a rendszeres gyakorlás lehetőséget ad arra, hogy folyamatosan fejlődjünk, újabb és újabb rétegeit fedezzük fel a nyelvnek. Ha az alapokat jól fektetjük le, egy megtanult nyelv hosszú távon a miénk marad, és még ha egy kis szünet után meg is kopik, könnyedén újra életre kelthető.

Magyarországi tanítási tapasztalataim során is pozitív értelemben éreztem meg, milyen fontos a rendszeres nyelvhasználat. Bár otthon tanítottam spanyolt, a folyamatos nyelvi környezet hiánya lehetőséget adott arra, hogy új módszereket és forrásokat keressek, hogy a tudásomat naprakészen tartsam. Így nemcsak megtartottam a nyelvi készségeimet, hanem új dimenziókat is felfedeztem, amelyek gazdagították a nyelvtudásomat.

A francia nyelv esetében is láttam a fenntartás fontosságát. Bár a Franciaországban töltött időm rövidebb volt, a nyelv gyakorlása otthon új lehetőségeket nyitott meg előttem. Nem hagytam, hogy a nyelv eltűnjön az életemből – rendszeres ismétlésekkel, francia filmek és könyvek és órák révén tovább élveztem a tanulás örömét. Ez a tudatos fenntartás segített abban, hogy ne csak megőrizzem a megszerzett nyelvi készségeimet, hanem egyre magabiztosabban használjam is azokat.

Az évek során számos tanítványom tapasztalta meg, hogy egy nyelv fenntartása milyen pozitív hatással lehet a nyelvtudás fejlődésére. Azok, akik rendszeresen gyakorolják a nyelvet, gyorsabban haladnak előre, és könnyebben tudják újraéleszteni a tanultakat. Egy célországban élő tanár előnye, hogy nemcsak elméleti tudást ad át, hanem valódi nyelvi élményt is, ami a nyelvtudás fenntartásának egyik legnagyobb előnye.

A nyelvtudás olyan, mint egy kincs, amelyet ha időről időre újra előveszünk, mindig ragyogni fog. A folyamatos karbantartás nem teher, hanem lehetőség arra, hogy újra és újra felfedezzük a nyelv szépségét és sokszínűségét. Az alapokat jól lefektetve bármikor visszatérhetünk a nyelvhez, és egy kis gyakorlással új életet lehelhetünk belé, hiszen a nyelv sosem vész el teljesen, ha egyszer már a miénk volt.